“Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges ahhoz, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.”
(Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek)
|
"- A szárnyaim elfeledték, hogy kell repülni, mert mindig csak megjátszottam, hogy repülök. Van értelme a szárnynak, mely képtelen repülni?
- Van, mert a szárnyak őrzik annak az emlékét, amikor még tudtak repülni." (AIR c. film) |
"Tudom, hogyne tudnám, hogy egy íz, egy dallam váratlan erővel kelti olykor életre régmúlt pillanatok emlékét. De csak másodpercekre. Elillan a káprázat, lehull a függöny és ismét nyakunkon a zsarnok jelen. Pedig de gyönyörű is lenne, ha lehetne egy teába mártott süteményben fellelni egész múltunkat!" (Robert Merle)
| | |
|
| Történt egy kicsit napos, kicsit szeles májusi vasárnap délután...képekbe zárt tovatűnő pillanatok... |
|
| | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | | | | | | |
|
1 megjegyzés:
A világ olyan, mint egy tükör. Látod? Mosolyogsz, és a barátaid visszamosolyognak.
Megjegyzés küldése