Hej, türelem, türelem...

   "2009-a változások éve". Ez volt a tavalyi év mottója Bálint Eri szerint, amin jókat is szórakoztunk...aztán most, visszanézve... a lányoknak nem igazán jött be, azt mondják. Az én változásaim...hát, amilyen nagyok, olyan észrevételnül léptek be az életembe. Magam sem tudom hogyan...vártam vártam...és aztán már ott is volt a "változás" és az élet ment tovább...megváltozva :)
   Azt hisszük sokszor, hogy a nagy események majd berobbannak az életünkbe és örökké a hatásuk alatt leszünk...de egy idő után csak azon kapjuk magunkat, hogy beilleszkedtek és már észre sem vesszük őket, annyira szerves részévé válltak a mindennapjainknak. Aztán ilyenkor kezdünk új csodákra várni...

Hát így telt el egy újabb év...és itt van 2010, amiről viszont tudom, hogy biztosan a változások éve lesz sokunk számára...államvizsgázás, rezi, remélhetőleg munkahely (végre!!!!) s még a többi, amit egyelőre csak Isten jegyzett be a határidőnaplójába.
Ezért idénre más mottót találtam ki...nem is én találtam ki, hanem Isten találta ki nekem, hogy legyen mivel foglalkozzak.
Az utóbbi időben nem egyszer és nem kétszer botlottam bele a Habakuk 2:3-ba. És, csodák csodája, mindig pont a legmegfelelőbb pillanatban és helyzetben: "...ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik."
   Volt egy két dolog az elmúlt néhány hónapban, amiről úgy éreztem, Isten megígérte, hogy be fog következni, hogy ki fog teljesedni, hogy rügyezni fog és virágot bont...de valahogy nem akaródzott...vártam vártam, végül azt mondtam: elegem van. S aztán, paff neked, napi igék sorban a türelemről. Hogy újra nekirugaszkodjak.
Ez a filmkocka lepörgött néhányszor és minden alkalommal a Habakuk 2:3-al végződőtt.
Ezek után türelmetlenkedni sincs türelmem, mert úgyis tudom, mivel fog zárulni a jelenet. :)
Nincs mese, a lecke fel van adva. Tudom, hogy csodaszép dolgok várnak még rám...csak akarnom kell várni rájuk.

Mégis néha az az érzésem, hogy a türelem nem rózsát, hanem rozsdát terem...hogy a sok várakozásban már belefásulok és berozsdásodok...de azt is tudom, hogy mit terem a türelmetlenség. Elhamarkodott döntéseket, összetört szíveket, megbánt tetteket, be nem gyógyuló sebeket, elszalasztott lehetőségeket és fájó emlékeket. Tudom, mert tapasztaltam.
Mindent latba vetve tehát, a türelem mellett döntök.

És ezennel hivatalosan ideblogolom, hogy az én 2010es évem a türelem éve, mottója pedig a Habakuk 2:3!

Ja és dedikálom néhány kedves barátnőmnek, kiknél még nem fúj a változás szele :) (akinek van szeme az olvasásra, értse meg...és vegye magára :)

Most pedig megpofozom magam és megyek tanulni. Hát akarom én, hogy hétfőn elvágjanak? Nem! És elfognak? El!!!!!!!!   (Uram, irgalmazz nekem, lusta dögnek!)